rtsa ba rang bzhin stong pa nyid rtogs ma rtogs dbang gis byas tshul thar pa rin po che’i dbur gsal bar yod pa’i der ltos/ [I.] de yang skabs su bab pa dri ba dngos la/ (1.) dang po ’jig rten chags tshul/ (2.) bar du gnas tshul/ (3.) mtha’ mar ’jig tshul dris pa’i lan ni/ (1.) dang po ’jig rten mngon par grub pa’i rgyu ’byung ba chen po bzhi’o/ /de yang yod cing ’byung bas na/ /’byung ba/ sa sra ba/ chu gsher ba/ me dro ba/ rlung g.yo ba’o/ /de dag gi shin tu phra ba’i mthar thug pa ni phra rab kyi rdul te/ gzhig tu med pa’i phyir cha med pa nyid do/ /de bdun la rdul phran nas/ lcags rdul/ chu rdul/ ri bong rdul/ lug rdul/ glang rdul/ nyi zer gyi rdul/ sro ma; shig ; nas gyi bar bdun re phar ba’o/ de dag ’dus pa las/ ’jig rten grub bo/ /nas bdun la

(p. 4.)
s mindkettő eredendően az öntermészettől való üresség. Az ennek felismeréséből vagy fel nem ismeréséből fakadó következmények (Sgam po pa) Thar rgyan 4 (című művének) bevezetőjében vannak kifejtve, ott lásd őket.

Arra a kérdésedre, hogy először is hogyan alakul ki, hogyan áll fenn, végül pedig, hogyan semmisül meg a világ, a válaszom a következő:

I. A fizikai világ létrejöttének az oka a négy nagy elem. Amikor ezek jelen vannak és keletkeznek, a világ is létrejön. A föld a szilárdság, a víz a folyékonyság, a tűz a hőmérséklet, a levegő a mozgékonyság. Az ezekből álló legapróbb alkotóelemek a részecskék 5 , melyek tovább nem bonthatók, így oszthatatlanok. Hét ilyen (részecske) alkot egy „atomot” 6 ; a „vas-atomtól” 7 , a „víz-atomon” 8 , a „nyúl-atomon" 9 , a „juh-atomon” 10 , a „tehén-atomon” 11 , a „napsugár-atomon” 12 , a tetűserkényi 13 és a tetűnyi (méretűn) 14 keresztül, egészen az árpa (méretűig) a nagyságuk mindig a hétszeresével növekszik. Ezek kombinációiból keletkezett a világ.

Hét árpa (mérete) egy „ujj” 15