A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában számos híres és értékes gyűjtemény található. Ezek egyike Kőrösi Csoma Sándor könyvtára, amely közel negyven tibeti nyelvű könyvből áll.

A könyveket Csoma 1839-ben ajándékozta a Bengáli Ázsiai Társaság főtikárának, S. C. Malannak, akit Csoma akkoriban tibeti nyelvre tanított. Mivel az ajándékozás magánjellegű volt, a könyvek létezéséről egészen addig nem volt tudomása senkinek, amíg 1883-ban Duka Tivadar Kőrösi Csoma Sándor életrajzának kapcsán fel nem kereste Malant Londonban. Talán Duka rábeszélésének, talán a Csoma iránt érzett baráti kegyeletnek köszönhetően, Malan Dukának ajándékozta az anyagot, ő pedig 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta.

A 36 tételből álló gyűjtemény két részre osztható. Az ún. ‘Alexander-könyvekre’ és egyéb másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatokra és kéziratokra.

Az Alexander-könyvek

Az ‘Alexander-könyvek’-ben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték annak valamely alapműve nyomán, illetve a tibeti műveltség és vallásosság kapcsán feltett kérdéseire válaszoltak. Csoma vélhetően még első, zanglai tanulmányútja során készíttette el őket. Mivel a könyvek többnyire nagyobb, jól ismert munkák kivonatai, a tibetisztika számára meglehetősen kevés tudományos értékkel bírnak, s az őket összeállító lámák maguk is, némiképp méltatlankodva a rájuk bízott feladaton, a szövegek kolofonjaiban – Terjék József fordulatával szólva – afféle „csacska tanulmánynak” nevezik munkáikat, melyek sem „a szellemet nem örvendeztetik meg”, sem „hírnévre s mások csodálatára nem számítanak”. Értéküket elsősorban az adja, hogy egyediek, mert személyesen Csoma számára készültek, s ezért életének és munkásságának fontos mozzanatait megörökítő forrásoknak tekinthetjük őket.

A következő „Alexander-könyvek” találhatók az MTAK Keleti Gyűjteményében:

1. [katalógusszáma: Csoma No. 3] „A (különböző) filozófiai rendszerek tengerére szálló hajó – kérdések és feleletek” (drisz lan grub mtha’i rgja mchor ’dzsug pa’i gru gzingsz). Bár a címből arra lehetne következtetni, hogy a könyv ahhoz a gyakori tibeti műfajhoz tartozik, amelyet grub mtha’-nak neveznek, s amely a különböző buddhista és nem-buddhista filozófiai irányzatok közötti különbségeket taglalja, itt egy egészen egyedi alkotással van dolgunk. A könyv Csoma tibeti műveltséggel és vallásossággal kapcsolatos kérdéseit, s az ezekre adott feleleteket írja le. Többek között ezeket a kérdéseket találhatjuk meg benne: „Mi a Buddha szó jelentése?”, „Tibetben keletkezett-e a nyelvészet, logika, képzőművészet, orvoslás stb. vagy pedig más országból származott?”, „Mifélék a Buddha tanításával nem összeegyeztethető, eretnek felekezetek?” A munkát Chul-khrimsz Rgja-mcho állította össze 1824-ben.

2. [katalógusszáma: Csoma No. 4a-d] Címe a kolofonban: „Az indiai-Rúm országbeli (=római vagyis európai) Szken dha (=Szkander vagyis Sándor) kérdéseinek feleletei” (rgya gar rum jul pa szken dhasz drisz lan). Ahogyan az előbbi könyv, ez is különböző kérdések válaszait tartalmazza. Ilyen például, hogy: „Hogyan keletkezett a világ?”, „Mit jelent a ‘három drágaság’”, „Hogyan terjedtek el Indiában és Tibetben a szútrák és a tantrák?”

A könyv szerzője Kun-dga’ Chosz-legsz, Csoma fő mesterének, Szangsz-rgjasz Phun-chogsznak a rokona, a Rdzong-khul-i kolostor apátja volt. A szöveg minden bizonnyal valamikor 1823-24-ben keletkezhetett.

3. [katatalógusszáma: Csoma No. 6a-b] Két önálló, egy a és egy b jelzetű, munkára oszlik, melyek két különböző, de a tibeti tudományosság szerint mégis igen szorosan egymáshoz kapcsolódó területet tárgyalnak, a gyógyászatot és a csillagászatot. Az első címe, „A nyolcágú orvoslás, megjegyzések a ‘Négy Tantrához’” (gszo dpjad jan lag brgjad pa rgjud bzsi’i bszdomsz chigsz bkod pa). A munka a tibeti gyógyászat alapművének tekintett ‘Négy Tantra’ (Rgjud bzsi) történetének és tartalmának rövid ismertetése. A második, melynek címe „Az (idő)számítás magyarázata” (Rcisz kji bsztan bcsosz), a csillagfejtés és a csillagászat történetét, illetve rendszerét foglalja össze, s ahogy a kolofonban olvashatjuk: „a rúmi (=európai, rum pa) Szken-dhar-bhig (=Szkander bég vagyis Sándor Úr) kívánsága szerint a zangszkári Szangsz-rgjasz Phun-chogsz szerzetes készítette”.

4. [katalógusszáma: Csoma No. 8] Ennek a munkának nincsen se címe, se kolofonja, pusztán az első soraiban említi, mintegy előrevetítve tartalmát, hogy a nyelvtant (szgra), költészetet (sznyan ngag) és a metrikát (szdeb szbjor) fogja tárgyalni. Ezek mellett rövid összegzést ad a metafora (mngon brdzsod) és a dráma (zlosz gar) „tudományáról” és az ezekkel foglalkozó fontosabb művekről is. A könyv szerzője Szangsz-rgyasz Phun-chogsz.