Ebben a részben a Csoma számára tibeti tanítómestere által összeállított ún. Alexander-könyvek egyikének részleges fordítását találhatja meg az olvasó. A kézirat (Csoma No. 4) a buddhista műveltség több területéről ad összegzést, közöttük elsőként a kozmológiáról. A buddhista kozmológiát, abban a formájában, ahogyan a kéziratban is megjelenik, a Buddha által kinyilatkoztatott szútrák és a szerzetesi fegyelemről szóló szentiratok (vinaja szútrák) alapján az ún. Abhidharma-irodalomban foglalták össze már a buddhizmus történetének igen korai szakaszában. Az Abhidharma-irodalom azonban elsősorban nem a kozmológiával, hanem az ember személyiségét felépítő különböző elemek felsorolásával, bemutatásával foglalkozik, ezért afféle buddhista pszichológiának is szokták nevezni. Ezen a területen a buddhizmus különféle irányzatainál eltérő nézetek alakultak ki, a kozmológia azonban, némi eltéréssel, mind a theraváda 1 (hinajána), mind a mahájána irányzatban megegyezik.

Mindenképpen megjegyzendő, hogy az ebben ábrázolt világkép nem felel meg a korabeli indiai asztronómiai ismereteknek; a hétköznapi tudatosság számára nem érzékelhető, csak a megvilágosodott buddhák és az arhatok (tib. dgra bcsom pa) számára látható világ kerül leírásra itt. A születés, pusztulás és újjászületés körforgását, illetve az ezt fenntartó cselekedetek (szkt: karma, tib. lasz) láncolatát ugyanis csak ezek a megvilágosodott lények érzékelik tisztán. Így ez a kozmológia nem valamilyen természettudományos ismereten alapszik, hanem egy, a buddhista alaptanításokhoz szorosan kapcsolódó rendszer.

Az itt olvasható rövid összefoglalást Csoma egyik mestere, Kun-dga’ Cshos-legsz állította össze a mahájána buddhizmus egyik kiemelkedő gondolkodója, a 4. századi Vaszubandhu Abhidharma-kosabhásja című művének alapján.

Kiadásunkban közzétesszük a 40 kéziratos oldalra terjedő mű facsimiléjét, a tibeti szöveg latin betűs átírását, és magyar, illetve angol fordítását. A kéziratban a lap tetején elhelyezett kis oldal-képekre kattintva lapozhatunk előre és hátra.